Ez egy álomvilág . Én ebben nőttem fel . Egy álomvilág , soha nem engedem el . . !:3

2013. október 6., vasárnap

kimondanám de nem merem!

-Mi soha nem fogjuk elfelejteni egymást, ugye?

-Én csak nem akarlak mással látni!!! :'((

-Agyon harapott vérző szájjal oda állok eléd és csak nézlek. Mondd, mit vársz még, hogy közöljem, ennél jobban azt, hogy akarlak?

-S tudod, sok mindent meg szeretnék kérdezni tőled, csak nem merem, mert félek, hogy a válaszaid lerombolják azt az illúziót, ami kettőnkről kialakult bennem.

-Az érzés, hogy nem vagy itt, és nem lehetsz az enyém, iszonyúan fáj!

-"Félek, hogy egyszer mindennek vége."

-"Ha úgy tűnik, mintha szidnálak, ha úgy éreznéd, nem szeretlek, kérlek, ne a szavaimra figyelj, hanem a mögöttük megbújó érzésre."

-"Ha maradsz megöljük egymást! Ha elmész belehalunk..."

-Hátha ma megtörténik...A lehetőség tartja bennem a lelket.

-A semmi után futok!

-Bárcsak úgy tudnál rám nézni ahogy én pillantok rád minden percben.

-Az ajkad, a szád, a szavaid :'(

-Minél közelebb kerülsz hozzám annál több fájdalmat okozol.

-