élni

“Élni először itt e világon

s élni utolszor.

Látni a földet, látni csak egyszer

és soha többé.

Állni a fényben, inni meg enni, 

csókba fürödni.”

gondolatok

Ha ellenállsz annak, ami történik veled, az agyad működésbe lép, és pontosan azok a gondolatok kezdenek kínozni, amelyeket te magad teremtettél meg

szereted?

Szereted őt, ugye? Ez csak egy egyszerű pszichológia kérdés. Nem egy név, csak úgy, megemlítve. És mégis, valaki hirtelen eszedbe jutott..

csönd!!!!!!

A csönd megijeszt engem, mert az igazságot ordítja. 

nézd el nekem

Csak kérlek kedves, nézd el, a világ megrontott

van az úgy

van, mikor tiszább 

eltörni a tányért, mint

elmosogatni

a Te világod

Képzeld el a világod, 

S élj úgy, ahogy Te látod, 

Bízzál meg önmagadban, 

S higgyél minden szavadban. 

Tartsd meg a jó barátságot, 

Ne bántsd azt, ki téged bántott, 

Légy erős, ha más már gyenge, 

S tedd meg, amit más nem tenne!

A kétség hajtja az embert előre

...

Sokszor van, hogy azt az egyet, amit a legjobban akarunk,

nem kaphatjuk meg. Összetöri a szívünket, kikészít. A vágy tönkreteheti

az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit, azok szenvednek a

leginkább, akik nem tudják, mit akarnak.

illúzió

Mert mindig úgy szerettem volna élni, ahogy azt magamnak megírnám… Mert a valóság csak akkor gyönyör, ha azt az álmok szövik. Mindent elhittem magamnak, mindenüvé követtem magamat azzal a stiláris képességgel s engedelmes hűséggel, ahogy az ember a vágyait tudja követni, a vágyait a nyomorban, a gondolatok szárnyán. Amennyire szenvedtem a valóságban, éppannyira boldog is voltam a képzeletem világában, mert a szenvedés csak addig számít, amíg fel nem váltja egy illúzió.

vár rám

Mennél, futnál, repülnél. Valahová. Mindegy, hová, csak nagyon-nagyon messze. Tőle. Kétségbeesve keresel fogódzót, próbálsz gondolkodni, hogy hová, merre... Aztán az első kétségbeesés után megérted: nincs hová menned. Hiszen Ő benned van. Bárhová mész, mindenütt Ő vár, bárhová nézel, Őt látod. És érzed. Azt is, hogy szüksége van rád. És megérted, hogy egyetlen helyre kell menned, menekülnöd. Oda, ahol vár rád.

Érezned kell

Nem mondhatok semmit, ami igazán fontos.

Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.

Nem mondhatom el ki vagyok,

És azt sem hogy Te ki vagy nekem.

Mert üresek mind és némák a szavak

Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás;

Rabnak születik minden gondolat,

Minden érzés, minden vallomás.

Hiába próbálok, nem mondhatok semmit.

Semmit, ami mély, ami közel van a tűzhöz.

Érezned kell, mert hallani nem hallhatod soha,

Érezned kell a kimondhatatlant!