Olyasmi elvesztése miatt sírok, ami sosem volt az enyém. Milyen nevetséges! Gyászolni valamit, ami soha nem is volt - az istenverte reményeimet, az istenverte álmaimat és megkeseredett várakozásaimat.
Ez egy álomvilág . Én ebben nőttem fel . Egy álomvilág , soha nem engedem el . . !:3
2013. október 30., szerda
2013. október 27., vasárnap
2013. október 17., csütörtök
ha tudnád mit érzek...
Ha tudnád mit érzek mikor látlak... kész lennék érted az életem feladni hisz boldog vagyok és amilyen meglepő most először vagyok olyan boldog, hogy közben nem rettegek attól, hogy mi lesz ha a boldogságomnak vége szakad, hisz ennek a boldogságnak nem lesz vége...ez már életem végéig tart!
csak egy vallomás
T
Te vagy aki kell, rád vágyom
te vagy, aki kell minden áron,
szorosan ölelj, hogy fájjon,
úgy mint semmi más.
Csak te vagy az életem, halálom,
kiért néha könnyezem, belátom,
de ez az ami tán a legszebb vallomás.
2013. október 14., hétfő
őszintén sajnálom
Sajnálom,hogy nem tudok ennél jobban igyekezni,hogy jobb,szebb legyek.. Sajnálom,hogy jobban már nem tudom kimutatni mennyire fontos vagy.. Sajnálom,hogy messze vagyok tőled.. Sajnálom,hogy nem tudok már többet megtenni..és sajnálom,hogy kezdek beleunni és kezdem felfogni,hogy sose leszek elég jó neked
2013. október 12., szombat
de te...elbasztad
“Szerettelek, de Te a pokolba kívántál,
Ahogy lépkedtem, Te hátráltál.
Azt mondod felejtsek, mert már nem szeretsz,
A kurva életbe, te mindent megtehetsz?
Hova tűnt a szerelmed?
Mára már csak szenny lett..”
Ahogy lépkedtem, Te hátráltál.
Azt mondod felejtsek, mert már nem szeretsz,
A kurva életbe, te mindent megtehetsz?
Hova tűnt a szerelmed?
Mára már csak szenny lett..”
2013. október 10., csütörtök
2013. október 9., szerda
2013. október 8., kedd
2013. október 6., vasárnap
elveszítettél
“Nem érek rá többé
könnyű ölelésre,
ha nagyon szeretsz,
hálás leszek érte,
ha nem csábítasz el,
magad vesztesége.”
— Szabó Lőrinc
kimondanám de nem merem!
-Mi soha nem fogjuk elfelejteni egymást, ugye?
-Én csak nem akarlak mással látni!!! :'((
-Agyon harapott vérző szájjal oda állok eléd és csak nézlek. Mondd, mit vársz még, hogy közöljem, ennél jobban azt, hogy akarlak?
-S tudod, sok mindent meg szeretnék kérdezni tőled, csak nem merem, mert félek, hogy a válaszaid lerombolják azt az illúziót, ami kettőnkről kialakult bennem.
-Az érzés, hogy nem vagy itt, és nem lehetsz az enyém, iszonyúan fáj!
-"Félek, hogy egyszer mindennek vége."
-Én csak nem akarlak mással látni!!! :'((
-Agyon harapott vérző szájjal oda állok eléd és csak nézlek. Mondd, mit vársz még, hogy közöljem, ennél jobban azt, hogy akarlak?
-S tudod, sok mindent meg szeretnék kérdezni tőled, csak nem merem, mert félek, hogy a válaszaid lerombolják azt az illúziót, ami kettőnkről kialakult bennem.
-Az érzés, hogy nem vagy itt, és nem lehetsz az enyém, iszonyúan fáj!
-"Félek, hogy egyszer mindennek vége."
-"Ha úgy tűnik, mintha szidnálak, ha úgy éreznéd, nem szeretlek, kérlek, ne a szavaimra figyelj, hanem a mögöttük megbújó érzésre."
-"Ha maradsz megöljük egymást! Ha elmész belehalunk..."
-Hátha ma megtörténik...A lehetőség tartja bennem a lelket.
-A semmi után futok!
-Bárcsak úgy tudnál rám nézni ahogy én pillantok rád minden percben.
-Az ajkad, a szád, a szavaid :'(
-Minél közelebb kerülsz hozzám annál több fájdalmat okozol.
Egy makulátlan elme örök ragyogása
Bár minden ilyen egyszerű lenne. Bár én is kitörölhetnék embereket,érzéseket. Nem fájna az üresség mitől most szenvedek bár ne érezném ezt az iszonyú fájdalmat. Bár soha nem ismertelek volna!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)