„Már nem várom, hogy hívj, hogy írj egy üzenetet és keress engem. Rég nem várom, hogy érdekeljen téged, hogy érzem magamat. Hosszú idő telt el az utolsó beszélgetésünk óta és már nem is emlékszem rá. Csak az érzésekre emlékszem és arra, hogy azt ismételgettem magamnak, hogy ezt most ne rontsam el. Nem tudom, hogy tudott egy ember ennyire fontos lenni nekem. Már nem várom, hogy egy nap csak úgy a semmiből visszasétálj az életembe és elmondd, hogy mennyire hiányoztam neked, mert tudom, hogy ez nincs így. Tovább léptél, a múltba zártál és ez egy olyan dolog, amit én még mindig nem tudok megtenni.”
